Az első 30 km-em, avagy Spar Maraton, Real Nature

Sokaknak az az első gondolata, hogy ugyan, mi az a 30 km, mikor simán lefutottál 50-et és akár jogos is lehetne a dolog, de erre mindig az a válaszom, hogy hihetetlenül más aszfalton folyamatosan futni egy ekkora távot, mint hegyen akadályokkal megszakítva teljesíteni egy hosszabbat. Hogy melyik a nehezebb? Jelen esetben nekem a városi futás nehezebb volt úgy érzem. 

Na de kezdjük az elején. Előző nap átvettem a rajtszámomat (végre valamit időben), így a verseny reggelén ezzel nem kellett bajlódni. Bevallom egyik komoly stresszfaktora volt a reggelemnek, hogy időbe oda érjek, ugyanis a verseny miatt több útvonalat is lezártak, de szerencsére a 2-es vili a rajtig közlekedett. Egyedül érkeztem, eleinte kicsit rosszul is éreztem magam, de aztán összefutottam egy munkatársammal és együtt rajtoltunk. 

Sebesség mérő óra hiányában a megérzéseimre hagyatkoztam. Az elején kicsit elvitt a tömeg és a lelkesedés, azt éreztem, hogy óó ez milyen könnyen megy. Próbáltam egy jó tempót tartani, egy darabig ment is, aztán inkább vissza lassítottam és tartalékoltam. Az első 12 km meglepően hamar eltelt, nem is volt semmi különösebb problémám. Élveztem a zenészeket és a szurkoló tömeget. A táv felénél kezdtem érezni, hogy a combhajlítóm kissé mintha fájna, gondoltam ha majd nem figyelek rá, elmúlik, de sajna ez nem jött be. Pedig még mondogattam a szokásos mantrámat: "Nem fáj az, csak úgy érzed" - néha bejön, főleg Spartanon. Az első néhány frissítő ponton nem sokat ittam, csak pár kortyot, nem akartam erre időt pocsékolni. 20 km után már sajnos nem tudtam nem figyelni a lábamra, egyre rosszabb lett a helyzet. A frissítő pontokon igyekeztem minél többet inni, magnéziumot, kalciumot. Az egyik frissítőnél menet közbe próbáltam letolni néhány korty vizet menet közbe, de a víz valahogy meggondolta magát és ki akart jönni...ekkor kicsit megijedtem, hogy mi lesz így, de később ezzel nem volt gond.
3:10 alatt értem be. A verseny végére elég sokat lassultam. Az utolsó 2 km nagyon hosszúnak és fájdalmasnak bizonyult. Jó élmény volt és biztos vagyok benne, hogy jövőre jelentős mértékben javítani fogok ezen az időn.