Ugrás a fő tartalomra

Extreme Trail Nyíregyháza

Korábban még nem volt szerencsém részt venni az Extreme Trail SE által szervezett versenyen, viszont sok jót hallottam már róluk, kíváncsi voltam.
A legelső, 8:30-as futamba szólt a regisztrációm, ami néhány perc késéssel rajtolt és a rajtban várakozva nem teljesen volt egyértelmű, hogy mi is lesz a dolgunk az első métereken, de hamar helyre kerültek az infók. Egy autógumival a vállunkon sorakoztunk a rajtvonal előtt, majd ezzel a nehezítéssel ugráltunk át a gumiszőnyegen. Ezt követte egy alacsony háló, majd néhány méter után egy melegvizes csatornán kellett átkelnünk. Ezt ismét némi futás követte, majd néhány könnyebb akadály: gumik alatt-fölött kellett átbújni, majd egy billenős egyensúly. Ezek után egy erdős részen folytatódott az utunk, ahol elszórtan szintén találkozhattunk akadályokkal: negatív majomlétra szerűség, újabb mozgó egyensúly, falmászások. Ha egy akadályt valamilyen okból nem tudtunk megcsinálni, büntető feladatot kellett végrehajtani, pl. egy kör pók vagy rákjárás, vagy plusz táv lefutása. Az erdős talajt időnként aszfaltos út váltotta fel, majd kiértünk egy vonatsínre, amin kimondottan kényelmetlen volt futni. A sínek végén várt néhány kisebb korlát, majd íjjal kellett a céltáblát eltalálnunk. Itt már közeledtünk a strand területéhez. A szervezők kreativitásának köszönhetően egy mászós akadály is nehezítette utunk. Egy mesterséges hidat építettek az út fölé, amire létra segítségével kellett fel, majd le másznunk. Közeledtünk a Sóstóhoz, melynek szerencsére csak a szélén vitt utunk, majd egy tricepsz bar után egy mászós, csimpaszkodós akadály következett. Sajnos ez egy olyan akadály volt, ahol gyorsabb volt a büntetőt lefutni, mint magát az akadályt végig csinálni. Második körben mégis a nehezebb utat választottam. Várt még ránk homokban olajos kanna cipelés és gumi húzás. Itt már beértünk a strand területére és legnagyobb meglepetésünkre a csúszda lépcsőjén folytatódott az útvonal. Igazán különleges vizes akadálynak mondható, hogy egy csúszdán is le kellett csúsznunk. Csurom vizesen még nem ért véget a verseny. Egy egyszerűbb gyűrűs akadály után jött az egyik talán legnehezebb kapaszkodós akadály. 3 majomlétra után egy halóra kellett átkapaszkodni, aminek V alakja volt, tehát az alján kellett volna átkelni, majd akinek ez sikerült még 3 gyűrű is várta. Első körben már a hálóra fogásnál leestem, de a másodikban a feléig egészen jól eljutottam, ott az okozta a vesztem, hogy a lábam begabalyodott a hálóba és nem tudtam mozdítani.
Ezután várt minket a célvonal, illetve még egy ugyanilyen kör megtétele után.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bakonyrun 4.0

Nekem ez volt az első Bakonyrunom. Kíváncsian vártam már, bemelegítő versenynek szántam Kanizsa előtt. 11 órás futamra szólt a rajtom, így nem kellett olyan korán indulni. Eleinte az időjárás kedvezőnek bizonyult, de sajnos már útközbe letörte némiképp a lelkesedésem, hogy elkezdett csepegni az eső. Általában bejön, hogy nagyon szugerálom az esőt, hogy múljon el és süssön ki a nap. Már majdnem elhittem, hogy ezúttal is működni fog, de sajnos kevésnek bizonyult ez a taktika. Mire odaértünk már egyértelműen esett, és nem volt túl meleg sem. Sebaj, gondoltam futva biztos jó lesz, akkor nem fog annyira érdekelni.  Maradt időnk bőven felmérni a rajtot és a célt. A rajtra már egészen jó hangulatba kerültem, vártam már hogy neki futhassak. A rajtot úgy oldották meg, hogy a start vonaltól kb 1 m-re egy meredek gát falon kellett felkapaszkodni, ami meg is lassította így a rajtolást. Szerencsére ezen hamar túl jutottam, úgyhogy szaladtam is tovább, egy darabig még aszfalton, aztán beve...

Amszterdam - Stadion Sprint

Tervben volt idénre mindenképpen egy Holland utazás, az EB nevezésemet pedig be kellett váltanom egy WEU-s versenyre szeptemberig, így alakult, hogy indultam Amszterdamban a Stadion Sprinten. Nagyon nagy élmény volt kipróbálni ezt a verseny típust, ugyanakkor nem biztos, hogy kizárólag egy stadion verseny miatt ennyit utaznék. A versenyt a Johan Cruijff Arénában rendezték, ami az Ajax focicsapat csarnoka is, egy ilyen stadionba már belépni is libabőrös élmény, versenyezni pedig különösen. Reggel 8 előtt oda értünk, a belépésre még kicsit várni kellett. Ez volt az első versenyem a nyugati régióban, így nekem újdonság volt, hogy nem kellett felelősségit kitöltenünk és BIB számot sem kaptunk előre. A regisztrációnál laptopon firkantottuk alá felelősségit és ott állították össze 2 perc alatt a regisztrációs csomagot, ami egyébként állt egy fejpántból és sárga chipes karszalagból. A chipet ott helyben rendelték a profilunkhoz. Úgy képzeltem, hogy majd az egész pálya a miénk lesz...

Hun-Harcos, avagy akadályfutás magyar módra

Már egy jó ideje szemeztem a Hun-Harcos futással és most decemberben jött el az ideje, hogy végre rajthoz is álltam Visegrádon. A nevezés megnyitása után pár nappal eldöntöttem, hogy bármi lesz is én menni fogok, futótárs hiányában telekocsival, ami egyébként nagyon jó ötletnek bizonyult. Meleg szívvel ajánlom a versenyre utazásnak ezt a módját, hiszen mindig megismerhet az ember hasonló őrülteket, akikkel a későbbiekben is lehet közös utakat tervezni. Szerencsére időben odaértünk és a regisztráción is hamar túl estünk, a parkoló melletti épületben - ami egyébként nyáron lovagi étteremként üzemel, így már érkezéskor megérintett kicsit a középkor hangulata. Ezt csak fokozta, hogy lovagok igazítottak útba már a bejáratnál. Itt megkaptuk a rajtcsomagot és az időmérő chipet. Maradt még bőven időnk átöltözni, felmérni a terepet és bemelegíteni. A rajt terület pár méterre volt a parkolótól, a Vár lábál. Ott kaptuk az infót, hogy 1 percenként indítanak 10 főt. Gyorsan be is álltam ...